Eltelt a nyár fele, de én még semmi értelmeset nem kezdtem magammal.Múlt héten nagymamánál voltam, de csak két napra, és azelött még strandon is voltunk, amit viszont ki sem tudtam élvezni -.-

Biztosan sokan tudjátok, hogy nemrég került a mozivásznakra a Harry Potter és a Halál Ereklyéi második része.Én még nem láttam,de felirattal szeretném megnézni, DVD minőséggel.Akiknek eddig a véleményét elolvastam, blogokon nagyon tetszett nekik a film.Szényellem magam, hogy nekem még csak az ötödik rész kötete jár a kezemben.Az első részt még a hatodik film megjelenése elött olvastam el, szintúgy a másodikat és a harmadikat.A nyegyedikre már nem emlékszem, és az ötödiket tavaly elkeztem olvasni, de végül abbamaradt, így most újra kivettem a könyvtárból, és olvasom, már a végén járok.Nagyon szerettem és szeretem most is a Harry Potter könyveket, és azért örülök, hogy nekem még annyira nincs vége a Harry Potter korszaknak, mivel hátra van a két utolsó könyv.Májusban és Júniusban megniztem a filmeket is, hogy kicsit frissítsek a memóriámon(mivel sok mindent hajlamos vagyok elfelejteni, és furcsa, hogy a legkisebb, legjelentéktelenebb dolgokat pedig megjegyzem) de ahogy észrevettem, nagyjából emlékeztem mindenre.Persze a filmekben nem szerepel minden és egy kicsit eltér a könyvtől.Már nagyon várom, hogy kiolvashassam a Félvér Herceget.És utána a befejező könyv, és vége.Milyen kár, hogy nincs még legalább egy része a sorozatnak, biztosan azt is nagyon szeretném, mint a többit.Lehet a kötet végén sírni is fogok.:D Amikor néztük a premiert a nővéremmel, olyan jó volt nézni, ahogy besétálnak a színészek és beszélnek róla, hogy milyen volt a filmet forgatni, milyen érzés is ez nekik. A végén amikor a rendező, a producer, J.K.Rowling, Daniel Radcliffe, Rupert Grint, és Emma Watson feláltak arra az emelvényszerűségre, és az írónő, meg Emma elkezdtek sírni, biztos én is sírtam volna, ha az elejétől nyomon követtem volna a Harry Potter sorozatok megjelenését, a premiereket, a filmek megjelenését,de hát, az első könyv még akkor jelent meg, amikor meg sem voltam születve, és egy éves voltam, amikor magyarul megjelent.Jó lett volna kicsit hamarabb születni, és követni a sorozatot, akkor most nagyobb élmény lett volna nézni a premiert, és megnézni az utolsó filmet is.De én így is szeretem a Harry Potter sorozatot, a könyveket, és a filmeket is, bár a könyv nekem jobban tetszik, hisz minden részt nem lehet filmben bemutatni, mert akkor hihetelten hosszú lenne.(Amit én egyáltalán nem bánnék, sőt, egész nap nézném a filmet)A könyvben sok érdekes rész van még, ami a filmekből ki marad.(Bár a testvérem szerint, én csak a filmekért vagyok oda, ami szerintem nem igaz)A premier végén J.K. azt mondta : "Hogwarts will always be there to welcome you home." Ezután a mondtat után többet sikítottak azok közül, akik szerencsésen ott lehettek amikor a színészek vonultak.Én akkor nagyot mosolyogtam.Sajnos nem értettem mindent, amit mondanak, mivel angol tudásom csöppet sem tökéletes, de a második kedvenc részem az volt, amikor Emma mondta Dannek, hogy ő a tökéletes Harry szerepére, és akkor Dan odaugrott hozza, és egy orrhangon egy "Thank You."-t modnott neki, na azon jót nevettem.Nekem ez a két pillanat fog még sokáig az agyamban lejátszódni.

Nem vagyok valami szóbajnok, de azért próbálok nem olyan nyersen fogalmazni.Fél év " nem blogolás" után úgy éreztem, hogy most jobban el tudnék igazodni magamon, és könnyebben tudnám nektek megfogalmazni a gondolataimat.Amikor kezdtem ezt a blogot még tizenkét éves voltam, most tizenhárom.Sokat azóta se változtam, de szerintem most több mindenről tudnék írni, nem csak olyan sablon szerűen, mint például : " Ma elmentem xy-ba, jól éreztem magam, aztán hazajöttem és unatkoztam", hanem valahogyan másként, hogy nem az unalmas dolgokat mesélem el, és nem mindennap írnék, hanem kevesebbszer, de érdekesebben, érdekesebbet.

Lesznek majd más dolgok is a blogon, nem csak idézetek, de arra még fel kell készülnöm.Addig is, remélem, hogy lesz pár ember, akit érdekel, hogy nap mint nap mi van velem.